360SHOP
A hidratáltság fontossága intenzív edzések során
Barnucz Levente   2016. január 27.     táplálkozás, edzés, Folyadékpótlás
A folyadékfogyasztás edzések előtt, közben és után rendkívül fontossággal bír. Megfelelő hidratáltság nélkül nem vagyunk képesek maximális teljesítményre, sőt ha nem figyelünk oda, annak komoly káros következményei lehetnek.
Hogyan szabaduljunk meg a test fájdalmaitól?
Külföldi szerző    2017. március 19.

 

Rosicky-ről, Djokovic-ról és a megfigyelés képességéről   Ő a legelismertebb cseh fizikoterapeuta, aki nagy reputációval rendelkezik. Képes rátalálni a fájdalom valódi okára, és azonosítani tud olyan fájdalom forrásokat is, melyeknek mások még csak a létezéséről sem tudtak. Ez az egyike ok, ami miatt Prof. Paed. Dr. Pavel Kolar, Ph.D. (53 éves) tagja a cseh nemzeti futball, jégkorong és tenisz csapatnak, és próbál más sportágakban is segíteni. Jaromir Jagr, Tomas Rosicky, Milos Zeman cseh elnök és sokan mások egyaránt igénybe vették már a kivételes tudását és készségeit. És nem csupán az ”arany kezei” teszik őt ennyire népszerűvé, hanem a szerénysége és a barátságos természete is. Azonban karrierje túlnyomó részét a mozgássérült és beteg gyerekeknek szentelte a Motol kórházban. Azok a történetek azonban soha nem kerülnének az újságok és a magazinok lapjaira.


 
Pavel Kolar fizikoterapeuta Petr Cech-vel, a cseh csapat kapusával a 2016-os Európa-bajnokságon.
 
Amikor valaki elmegy melletted, vagy egyszerűen csak leül, azonnal észreveszed, ha fáj valamije?
 
Bizonyos mértékig észre lehet venni. Ezt tanítom a tanfolyamaimon is. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogy a sérülés és a betegség miként hat a mozgásra, és vica versa – a rossz mozgás miként vezethet ortopéd rendellenességekhez és más problémákhoz. A testtartás és a mozgás bizonyos egyfajta tükörként szolgál a testben végbemenő patológiai változásokat illetően, és ezáltal az orvosi vizsgálatok segíteni tudnak a páciens problémáinak megállapításában. A megfelelő orvosi vizsgálathoz azonban elengedhetetlen az orvostudomány különféle szakterületeinek alapvető ismerete. Az orvosnak el kell tudnia végezni egy alapvető ortopéd, neurológiai, belgyógyászati, valamint funkcionális értékelést. Nem elég felállítani egy diagnózist és egy kezelést csupán a röntgen vagy az MRI alapján. Én megpróbálom megfordítani a kérdést. Előbb végezzük el az értékelést, majd próbáljuk meg kitalálni, mit fogunk látni a páciens röntgen képén, MRI-jén vagy ultrahangján. Ez a hozzáállás segít annak meghatározásában is, hogy miként tudjuk elkerülni a jövőbeni problémákat.
 
Egy sérült meniszkusz esetében az ortopéd sebész előbb csináltat egy MRI-t, majd az eredmények alapján javasol kezelést. Igaz az, hogy téged jobban érdekel a sérülés kiváltó oka?
 
A meniszkusz szakadások és ortopéd rendellenességek egyértelműen láthatók a képeken. Azonban sokkal nagyobb feladat meghatározni a funkcionális kiváló okot, valamint ezen rendellenességek esetleges következményeit, továbbá megállapítani, hogy a sérülés milyen hatással lesz a mozgásra. A meniszkusz károsodása, a porckorongok kitüremkedése, stb., általában nem véletlenszerűen, vagy egy sérülés hatására következik be, hanem leggyakrabban a rossz mozgás miatti krónikus túlhasználat okozza. Azonban ezt sokkal nehezebb igazolni, ezért is van az, hogy az ortopéd rendellenességek esetében a pontos anatómiai diagnosztikai megközelítés az uralkodó a funkcionális megközelítéssel szemben.
 
Például ha megfigyeled Rafael Nadal teniszező technikáját, akkor meg tudod határozni, hogy az atipikus tenyerese okoz-e bármiféle egészségügyi problémát? Elvégre hosszú időn keresztül sérült volt.
 
Ha megvizsgáljuk Nadal mozgásmintáját, láthatjuk, hogy az ütőtechnikája nem ideális a mozgásrendszeréhez. A testtartása megváltoztatása segítségével extrém pörgetésekkel operál, mely biomechanikailag nem optimális, különösen a térdét és a hátát illetően. Ez az ismétlődő túlterhelés jelenti a sérülései valódi okát. Ez igaz volt Tiger Woods golfozóra is, amikor világelső volt. A technikája biomechanikailag nem volt optimális a térde terhelését illetően. A lendítései végén a térde túl sokat csavarodott, mely jelentős terhelést eredményezett. Ezáltal meg lehet jósolni, hogy egyes sportolók nem fognak olyan hosszú sport pályafutást befutni, mint mások – például Federer vagy Jagr.
 
Emlékszel egy Karel Novacek nevezetű teniszezőre, akinek problémái voltak a térdeivel, majd végül kiderült, hogy a fogai jelentették az elsődleges problémát?
 
Igen, jól emlékszem – bár ez már elég régi történet. Akkoriban ez jó lecke volt számomra, de egyszersmind inspiráló is volt, sokat tanultam belőle. Hosszú időn keresztül küzdött térdproblémákkal, de a morfológiai eredményei nem szolgáltak megfelelő magyarázattal erre. Majd felkeresett Monacóban egy öreg fogorvost, aki lereszelt a fogaiból, kissé megváltoztatva ezáltal az okklúzióját (a felső és alsó fogai közti kapcsolatot). A térdei állapota pedig hirtelen sokat javult. Manapság a neurosztomatológia használ hasonló eljárást. Megállapították, hogy az állkapocs pozíciójának módosítása akár 10-20%-os változást is eredményezhet az erőben. Ez azt jelenti, hogy az állkapocs helyzete és az okklúzió jelentős hatással lehet a felső és az alsó végtagok működésére. Ezt az alapelvet mostanra már figyelembe veszik a sport fogvédők gyártása során is. Speciális kutatást végeztek, hogy olyan protektorokat tudjanak gyártani, mely optimális okklúziót alakít ki. Ehhez hasonlóan speciális fogszabályzókat is gyártanak, melyek jelentős hatással vannak a nyaki gerinc működésére, a csípőízületre, stb. A teljes globális rendszer (a test) reagál egyetlen struktúra működésének lokális változtatására. Ezáltal befolyásolni lehet a teljes testtartást a lábfej vagy a kéz működésével, az okklúzióval, stb.
 
Például beszámoltál róla, hogy a nyelv pozíciója milyen hatással volt a gerelyhajító Jan Zelezny sportteljesítményére.
 
Ez egy jó példa, ami kiválóan illusztrálja, hogy az egyes testrészek a mozgás céljából milyen mértékben állnak egymással összeköttetésben. Egy száji-arci mozgás aktiválása – legyen az akár a szemek, a nyelv vagy az állkapocs helyzete – precízen integrálásra kerül a globális mozgási funkció kontextusába. A mozgás nem egyetlen ízülettől, izomtól vagy izomcsoporttól függ, hanem a testrészek közti együttműködés eredménye, melynek során minden egyes szegmens meghatározott szerepet tölt be – mint az egymáshoz kapcsolódó fogaskerekek. Egyetlen szegmens működésének módosítása átalakítja az egész rendszert. Ez egyszerű magyarázattal szolgál arra, hogy a láb funkcionális miként kapcsolódik a kézhez, a nyelvhez, és így tovább.
 
Képes vagy azonosítani pszichoszomatikus kapcsolatokat a szem vagy a nyelv működésének elemzése által?
 
Természetesen, mivel a mozgás automatikusan tükrözi a tüneteket, melyet szándékosan nem igazán lehet elnyomni. A motoros viselkedés vezérli a reflex kapcsolatokat, melyek pszichológiai problémákat is jelezhetnek. Lehetséges értékelni az illető hangulatát a mozgás elemzése által. A szemeink, a légzésmintánk, a mozgásunk, a tudatalatti automatikus testtartásunk, a bőrünk hőmérséklete és a bőr vérellátása mind hazugságvizsgálóként működik – motoros beszédként, mely demonstrálja az érzelmi állapotunkat. Azonban időnként nehezebben lehet objektívan értékelni ezeket a funkciókat, mint mondjuk a csípőízület működését.
 
Időnként Novak Djokovic teniszező is elrepül hozzád Prágába kezelésre. Azt mondják, extrém jól fejlett a látása…
 
Djokovic elképesztően hatékonyan képes feldolgozni a beérkező optikai információkat. Továbbá kiváló a térérzékelése is. Amikor hallja az ütő hangját, azonnal meg tudja becsülni a labda sebességét, pontosan látja előre a röppályáját, megbecsüli a távolságát, és eldönti, miként kell visszaütni a labdát.
 
Ilyen tekintetben Jagr is hasonló eset, tökéletesen képes olvasni az ízületeiből és izmaiból származó információkat. Amikor Djokovic felvesz egy ütőt, meg tudja állapítani, hogy az egyik 2 grammal nehezebb, mint a másik. Ilyen képességei miatt is válhatott fenomenális játékossá. Ezeket a funkciókat bizonyos motoros programok segítségével lehet edzeni, ellenkező esetben ugyanis korlátozott marad a működésük. A problémát az jelenti, hogy ezek bizonyos mértékig genetikailag meghatározottak. Még ha minden nap reggeltől estig gyakorlod is ezeket a funkciókat, akkor sem fogsz tudni eljutni Jagr vagy Djokovic szintjére. Ez esetben pedig a korlátaidat más funkciók segítségével kell kompenzálnid.
 
Miért van az, hogy egyes teniszezők – többnyire a nők – hangosan sikítanak (morognak), amikor megütik a labdát? Ez azért van, mert nagyobb mértékben használják a rekeszizmukat?
 
Minden sportoló használja a rekeszizmát. Ez nem csupán egy légző izom, hanem jelentős szerepet játszik a mozgás stabilizálásában is. Ha meg akarsz ütni egy labdát az ütőddel, vagy el akarsz rúgni egy labdát, akkor előbb mindig meg kell feszítened a tested – ezt a feszítést a rekeszizom végzi, vagyis inkább a megnövekedett hasüregi nyomás. Ebben az esetben a rekeszizom olyan szerepet lát el, mintha egy dugattyú lenne a hasüregben. Amikor olyan nehéz súlyt emelsz fel, hogy közben nem tudsz lélegezni, olyankor a rekeszizom tisztán testtartásbeli funkciót lát el, és el kell nyomnia a légzést az emelés rövid időszakára. Azonban nem tudod megállítani a légzésedet teniszezés közben, ezért van az, hogy a teniszezőktől, valamint a gerelyhajítóktól, vagy a diszkoszvetőktől is hangos sikolyokat hallhatunk. A gégefedőjük lezár, így ellenállást alakítanak ki a légútjaikban, mely lehetővé teszi a rekeszizom jobb felhasználását a testtartásuk kapcsán.
 

 
Kolar professzor szerint a tehetség alapvetően szükséges a kiváló sportteljesítményhez, de emellett fontos a jó fizikum, és nem utolsósorban a megfelelő test anatómia is. Állítása szerint Jaromir Jagr cseh jégkorongozó ilyen adottságokkal rendelkezik. ”Jagr elképesztő érzékelésre képes – észrevesz egy 2 grammos eltérést is a hokiütő súlyában”, mondja Pavel Kolar.
 
Milyen volt együtt dolgozni Jaromir Jagr jégkorongozóval, aki tökéletesen képes érzékelni a teste összes jelzését?
 
Amikor egészségügyi problémái vannak, gyakran konzultálunk, de egyedi gondolkodása és edzésmódszerei vannak. A saját tapasztalatai és érzékelései felhasználásával sokat tud segíteni magának. Bizonyos mértékig teljes karrierje során sajátos szemléletmódot alkalmazott, mely intuíción, valamint azon képességén alapult, hogy extrém jól képes észlelni a test jelzéseit. Amikor fiatalabb volt, kerülte a köredzéseket, és inkább azt gyakorolta, amiről úgy érezte, hogy optimális lehet számára és a jégkorongnak egyaránt. Másrészt a csapatsportok világában ez az egyéni gondolkodás nem igazán fér össze a csapat életével. Ő egy igazi jelenség.
 
Nehéz volt rájönni, hogy az ágyékproblémái a nagylábujja helyzetével függnek össze? A korcsolya módosítása megoldotta az egészet.
 
Ez csupán az egyik ok volt, és egyáltalán nem ilyen egyszerű az egész. Másrészt ez ismét összefügg azzal, amiről már korábban beszéltünk. Ez nem kuruzslás, minden mögött egyszerű logika rejtőzik. Ha a mozgást önálló fázisokként vizsgálod, akkor megfigyelheted, hogy az egyes csontok miként illeszkednek az egész test működésébe a testtartásbeli feladatuk által – mintha fogaskerekek mozgatnák őket. Ha az egyik kerékkel probléma van, az nem csak arra az egyetlen kerékre hat, hanem globális mintaként a teljes rendszert érinti. Ezért ha valakinek problémája van az ágyékával, a vállával vagy a hátával, az egészet egy globális integrációs modell keretén belül kell vizsgálni. Például a korcsolyapenge pozíciójának csupán egy minimális változtatása hatással lesz a lábfej helyzetére, mely jelentősen befolyásolja a csípőízület működését.
 
Tehát a korcsolya pengéjének rosszul meghatározott dőlése csípőfájdalmakhoz vezethet?
 
Egyetlen edzést követően még nem, de meg kell értenünk, hogy egy ilyen játékos esetében ez nem csupán egyetlen mozgást jelent. Az ismétlődő mozgások által kifejtett összesített erőhatás végül morfológiai változásokat fog eredményezni. Amikor egy vízcsepp leérkezik a talajra, semmilyen változást nem fogsz látni fél napot követően, de egy év alatt még egy ilyen apró erőhatás is lyukat váj a betonba. Hajlamosak vagyunk az izmaink erősítésére fókuszálni, de az egész mozgásunkat meg kell erősíteni. Amikor Jan Zelezny eldobott egy gerelyt, még a passzív karjának csukló pozíciója is fontos szerepet játszott a mozgás technikájában.
 
Hogy tudja Jaromir Jagr észrevenni, hogy a korcsolyái élezése csupán egyetlen milliméterrel ugyan, de eltér?
 
Remek érzéke van a részletekhez. Nem csupán a testhelyzetét képes érzékelni, de a korcsolyái pozícióját is. Ezáltal képes villámgyorsan alkalmazkodni bármilyen szituációhoz. Remekül képes érzékelni a motoros funkcióit, ez pedig hatalmas előny. Ez része annak a tehetségnek, mely elengedhetetlen a jó mozgáskoordinációhoz.
 

 
Habár Pavel Kolar évek óta segít másokon, 28 éves kora óta szenved spondylitis ankylopoetica-ban – egy krónikus gyulladásos betegségtől, mely elsődlegesen a csigolyákra van hatással.
 
Tomas Rosicky szintén egy kiváló futballista, aki neked köszönhetően fel tudott készülni a franciaországi Európa-bajnokságra. Azonban az egész karrierjében sérülések kínozták. Mi volt ennek az oka?
 
Egy kicsit eltérő perspektívából kell vizsgálnunk Tomas sérüléseit, mint hogy egyszerűen csak véletlenül elszakította az izmát. Habár Tomas nagyon vigyáz a testére, olyan sérüléseket szenvedett, ahol számos más tényező is fontos szerepet játszott. Az okok sokkal összetettebbek. A mozgásbeli rendellenességeket okozhatták más rendszerek – anyagcsere, immunrendszer, valamint akár a hormonrendszer – is. Ezek a rendszerek nem különíthetők el az ortopédiai eredményektől.
 
Ifjabb Karel Skopovy profi cseh golfozó volt, azonban nem ért el jelentős fejlődést a sportteljesítményében. A klinikádon végzett tesztek felfedték, hogy az esetében nincs meg a csípőízület szükséges mobilitása. A sportolókat gyakran korlátozzák a saját izom-, vagy ízületi rendszereik?
 
Ahhoz, hogy jó golfozóvá, gerelyhajítóvá, futballistává vagy jégkorongozóvá válhass, az ízületeid bizonyos anatómiai morfológiájára van szükség. Ha megvizsgálom a vállamban, alkaromban vagy csuklómban található csontok formáját, tisztában leszek vele, hogy soha nem lennék kiváló gerelyhajító vagy jó golfozó. Korábban tornász voltam, és egyes gyakorlatok nagyon nehezen mentek – ezzel szemben más gyakorlatok, ahol a többiek küzdöttek, nekem nem okoztak problémát. Lehet, hogy valaki rendkívül erős, gyors, pontos, és nagyon jól képes felmérni a dolgokat, de attól még az anatómiája esetleg nem teszi lehetővé a sportágban elvárt bizonyos ízületi pozíciók elérését. Ahogy tovább próbálkozik ezen gyakorlatok végrehajtásával, szép lassan tönkreteszi az ízületeit. Ugyanez a helyzet a vállaimmal. Megsérültek, ami a folyamatos váll, könyök és csukló sérülések révén hatással volt az egész sportolói karrieremre. Mostanra már tisztában vagyok vele, hogy ez nem a rossz edzés miatt történt, hanem azért, mert az anatómiám nem volt megfelelő számos gyakorlathoz.
 

 
Pavel Kolar komoly eredményt ért el azzal, hogy a sérült focista, Tomas Rosicky végül játszhatott a franciaországi Európa-bajnokságon.
 
Nemrég nyitottad meg a Center of Movement Medicine-t, megalapítottad a saját fizikoterápiás iskoládat, előadásokat tartasz a prágai orvosi egyetemen, valamint külföldi egyetemeken, élsportolókkal utazol, valamint újszülöttekkel és gyerekekkel foglalkozol a kórházban. Hogy tudod kezelni ezt az egészet?
 
Próbálom úgy szervezni az időmet, hogy jusson belőle mindenre. Szerencsés vagyok, hogy kiváló kollégákkal dolgozhatok együtt, és természetesen az egész nem lenne lehetséges a családom támogatása nélkül. Ezt nagyon sokra értékelem, mivel többnyire hétvégenként tartok tanfolyamokat, vagy veszek részt a sportversenyeken – néha még vakáció helyett is. Próbálom minimalizálni a sportolókkal történő utazást, így a lehető legtöbbet tudok dolgozni. Elvégre a szemeszter során az Orvosi Egyetemen történő tanítás, valamint a Motol Rehabilitációs Intézetben és a Center of Movement Medicine-ben végzett munkám mellett nem igazán lehetséges a hosszas utazgatás. Szerencsém van, mert eddig valahogy mindig sikerült kézben tartanom ezt az egészet. Bár idén egy kicsit többet voltam távol a Motol Rehabilitációs Intézettől.
 
A Motol kórházban folyton súlyos beteg emberekkel találkozol, mely elég stresszes lehet. Hogyan tudsz kikapcsolni?
 
Meg tanulni lazítani. Mindig fontos kiszakadni, akár csak egy rövid időre is, hogy magányosan, a pörgéstől távol eltűnjek egy kicsit a természetbe – például a vidéki házamba. A több alvás szintén nagyon fontos. Amikor dolgozom, elég keveset tudok aludni. A sportolókkal történő utazás egyfajta menekülés a stresszből. Sokkal kevésbé megterhelő, mint a kórházbeli betegek miatti nyomás. Néha extrém mértékű a Motol kórházban és a Center of Movement Medicine-ben lévő nyomás. Szeretnék mindenkinek segíteni, és nagyon szörnyű érzés, amikor a titkárnőnek azt kell mondania, hogy nem tudunk több beteget fogadni – és ez tényleg így van. Dolgozhatnék napkeltétől napnyugtáig, és még az sem lenne elegendő. Emellett egy csomó levelet is kapok, melyeket nem igazán van időm elolvasni vagy megválaszolni.
 

 
Pavel Kolar 20 éven keresztül foglalkozott Vaclav Havel cseh miniszterelnökkel. ”Valószínűleg azon kevesek közé tartozom, akik együtt sportoltak vele. A Kanári-szigeteken történő vakációja során teniszeztem, kosaraztam és fociztam vele”, mondja Kolar professzor.
 
Mielőtt elindultál volna az Európa-bajnokságra a cseh nemzeti fociválogatottal, minden játékosnak ki kellett töltenie kérdőíveket, melyekben az edzés során tapasztalt erőfeszítésüket és stresszt értékelték. Ez a svéd ortopéd sebész, Jan Ekstrand által végzett tanulmány várhatóan jelentős hatással lesz a jövőre nézve?
 
Ezen tanulmányban a szerző az erőfeszítések intenzitása és időtartama, valamint a sérülések gyakorisága közti kapcsolatot vizsgálja. Gyakran szkeptikus vagyok a hasonló tanulmányokkal kapcsolatban. Összegyűjtünk pár tucat számot, statisztikai korreláció analízist végzünk rajtuk, és az egészet megkérdőjelezhetetlen és kötelező érvényű konklúzióként adjuk elő. Számos tanulmánnyal szemben elég kritikus vagyok. Ugyanis az analitikus megközelítés dominál a bizonyíték-alapú orvoslás koncepciója teljes tudásanyagának szintézisével szemben. A részletes adatokat feljebbvalóknak tekintik az integrált globális rendszerekkel szemben. Gyakorlatilag az a hallgatólagos szabály érvényesül, miszerint ”minél szűkebb a probléma, annál nagyobb a tudós.”
 

 
Pavel Kolar-ról úgy tartják, hogy speciális gyógyító képességekkel rendelkezik. ”Ez nem energiaérzékelés, vagy más természetfeletti dolog. Talán jobb kinesztéziával rendelkezem – ez annak a képessége, hogy jól tudom érzékelni a saját testemet, és kiválóan olvasom mások mozgását.” – mondja.
 
A ”fájdalommal való ijesztgetés” fontos szerepet játszik a kórházban?
 
A páciensek ijesztgetése manapság nagyon elterjedtté vált. Ahhoz, hogy a bizonyíték-alapú orvoslás valódi fejlődést érhessen el, meg kell felelnie minden etikai kritériumnak. Figyelembe véve a vizsgált folyamatok elképesztő összetettségét, nyilvánvaló, hogy szinten lehetetlen mindig megfelelni minden feltételnek. Hosszú távon meglehetősen nehéz meghatározni a túlzott gyógyszerfogyasztás (immunrendszerre, anyagcserére ható) mellékhatásait, valamint más ismeretlen következményeit. Ennél fogva az új kezelési eljárások ”koraérettsége” komoly etikai, és bizonyos értelemben véve módszertani problémákat is felvet a klinikai kísérletek során. Az alapvető etikai probléma abból fakad, hogy egyeseknek érdekük fűződik egy új gyógyszer, orvosi eljárás, implantátum, stb. klinikai tesztelésig történő eljuttatásához, miután jelentős összegeket költöttek a fejlesztésre – valamint azoknak az érdeke, akik jelentős pénzügyi bevételhez jutnak az eladásokból vagy alkalmazásból. Ez gyakran dollár-milliárdokat jelent. A kísérleti kutatásokon alapuló orvosi propaganda gyakran pánikhoz vezet, mely jelentős pénzügyi kiadásokkal jár. Mivel tudományos környezetben dolgozom, ismerem a hátterét egyes tudományos kutatásoknak, melyek hatalmas gazdasági költségekkel járó erős konklúziókkal zárulnak, miközben egy idő után kiderül, hogy a várt hatás sokkal kisebb, vagy szinte semennyi, esetleg a mellékhatások komolyabbak, mint az adott gyógyszer vagy eljárás elsődlegesen elvárt hatása.
 
Igaz ez az ijesztgetés az Olimpia kapcsán felmerült Zika-vírusra is?
 
Meg vagyok győződve róla, hogy túlbecsülik a Zika-vírus jelentette fenyegetést, miközben a nyilatkozó tudósok látszólag nincsenek tisztában a nyilatkozataik hatásaival. Ilyen tekintetben óvatosabbnak kellene lenniük – bár nincs róla tudomásom, hogy ez volt-e a céljuk az egésszel, vagy sem. Térjünk vissza a közelmúlthoz. A sertésinfluenza vakcinájának értékesítéséből a gyógyszeripari cégek 7 milliárd dolláros bevételre tettek szert. Az sem segített, hogy Wolfgang Wodarg – az Európai Tanács egészségügyi szekciójának vezetője – a sertésinfluenzával kapcsolatos rendkívül drága hisztériát követően úgy nyilatkozott, hogy ez volt az évszázad egyik legköltségesebb orvosi botránya. Lengyelország elutasította ezt a félelmen alapuló, üzleti érdekek által vezérelt propagandát, nem vásárolt a vakcinából, míg ezzel szemben az Egyesült Királyság 1 milliárd fontot költött a sertésinfluenza elleni vakcinára.
 
Prof. Paed. Dr. Pavel Kolar, Ph.D. (53 éves)
 
  • A világszerte elismert fizikoterapeuta a saját szemléletmódját Vadav Vojta professzor, valamint a Prague School más tagjainak munkásságára alapozza. Vojta professzor diagnosztikai és terápiás módszerei az emberi motoros fejlődés megértésén alapultak. Kolar módszere – Dinamikus Neuromuszkuláris Stabilizáció (Dynamic Neuromuscular Stabilization – DNS) szintén a fejlődési kineziológián alapul.
  • Fizikoterápiából diplomázott a Prágai Károly Egyetem Testnevelés és Sport Szakán. Korábban elit szintű tornász volt, a legjobb sportolóknak fenntartott Banska Bystrica-ban edzett, és tagja volt a csehszlovák nemzeti csapatnak.
  • 1987 óta dolgozik a prágai Motol Egyetemi Kórház rehabilitációs osztályán. 1999 óta Kolar professzor a vezetője a Rehabilitáció és Sportorvoslás részlegnek, a Károly Egyetem második orvostudományi részlegének, valamint a prágai Motol Egyetemi Kórháznak. Továbbá segéddékánként is tevékenykedik a Károly Egyetem második orvostudományi részlegén, ahol elindított egy ötéves fizikoterápiás tanulmányi programot. Cseh és külföldi egyetemeken egyaránt tart képzéseket.
  • 2012-ben megnyitotta a Pavel Kolar’s Center of Movement Medicine-t Prágában, Chodov-ban (www.cpmchodov.cz), ahol kombinálja az orvostudományi gyakorlatot tudományos kutatásokkal.
  • A kliensei közé tartoznak profi sportolók – különösképpen futballisták, teniszezők, jégkorongozók (Kolar professzornak 2 aranyérme van a Jégkorong Világbajnokságról), valamint atléták. Foglalkozik továbbá a szerb sztár teniszező Novak Djokovic-csal is.
  • Tagja volt annak az interdiszciplináris orvosi stábnak, mely Vaclav Havel és Vaclav Klaus cseh miniszterelnökökről gondoskodott. 2007-ben Vaclav Klaus cseh miniszterelnök az értékes ”Elnöki kitüntetés a szakértői tehetségért” díjat adományozta neki. Jelenleg az orvosi stáb tagja, mely Milos Zeman cseh miniszterelnökről gondoskodik.
  • Ő az alapítója a ”Movement without help” alapítványnak. Kolar professzor gyógyíthatatlan spondylitis ankylopoetica-ban szenved, mely egy fájdalmas reumás betegség, ami a gerinc merevségét okozza. A múltban ugyanebben a betegségben szenvedett a cseh író, Karel Capek (a mostanra már világszerte használt ”ROBOT” szó megalkotója) is.
  • Kolar professzor házas. A feleségével, Michaela-val 3 gyermek – lányuk Camilla (24), fiaik Jan (19) és Jacob (12) – szülei. Szabadidejét szereti a Rakovnicko-ban található házikójában tölteni.

  
CIKK AJÁNLÓ
CÍMKE FELHŐ
360SHOP AJÁNLAT
360Magazin
Copyright 2016 - 360MAGAZIN